<< Vissza az interjúkhoz

"KEVEREM-KAVAROM, KERESEM AZ ÚJ SZÍNEKET, NAGYON SZÉLES A PALETTA” INTERJÚ OTTMÁR DÓRA KERAMIKUSSAL

Szelíd emberi alázat és csodálatosan egyedi, vad színek, formák. Kerámiában. Ha egy játék keretében több művészt és több művet kellene ismeretlenül összepárosítanunk, akkor egészen biztosan nem raknánk össze Dórit és a műveit. És ezzel már részben el is árultuk, hogy mitől annyira különlegesen Dóri kerámiái.

 

Hogyan lesz egy építészmérnökből keramikus?

Nekem az a fontos, hogy olyan munkát végezzek, aminek eredménye van. Lehet ez egy családi ház, amiben jó élni, egy kerékpárút, amin jó végigmenni, egy ékszer, amit jó viselni, vagy egy bögre, amiből jól esik a reggeli kávé.

Miért pont a Balaton? Miért Pont Mencshely?

Nagyon szerettem azt a házat, amiben több, mint tíz évig éltünk Szentistvántelepen (Budakalászhoz tartozik), amit a szüleimtől, nagyszüleimtől örököltünk, bővítettük és aminek nagyon szerettem a kertjét is, fekete földdel, burjánzó növényekkel. De aztán nagy lett, meg kellett válni tőle, helyette Pest megyében, a Balaton-felvidéken és az Őrségben néztünk házakat. Teljesen véletlenül tévedtünk Mencshelyre, de nagyon örülök, hogy így alakult, ráadásul a közeli Liliomkert piacon elég gyorsan meg tudtam jelenni a kerámiáimmal. És ez segített abban is, hogy kitaláljam, megalkossam az OD-kerámia ékszereket.

Milyen egy balatoni keramikus élete?

Nyáron nagyon pörgős, rendezvények, vásárok váltják egymást és ilyenkor a barátok is idetalálnak. Utána karácsonyig még nagyon sok a dolog, rendelésekkel, kellemes hangulatú falusi karácsonyi vásárokkal. Alig várom a januárt, ami teljes egészében pihenéssel telik, de aztán muszáj készülni a következő évadra. A kora tavaszi időszak termékfejlesztéssel telik, sokkal gyorsabban, mint szeretném.

Úgy élünk, mint bárhol az országban-világban tennénk, de igyekszünk kihasználni a Balaton közelségét. Szívesen megyünk a partra elő és utószezonban csendes nyáridéző napokat tölteni, és az idei télen végre korcsolyázhattam is.

Elképesztő színei vannak a kerámiáidnak? Hogy csinálod?

Szerencsém volt. Indulásnak a fazekas alapszíneket és egy-két, az ékszerekhez illő, vörös és arany színt választottam az első darabokhoz. Nem variáltam, felvállaltam, hogy ezek fényesek és ragyogóak legyenek. De mindig kell valami újat mutatni, magamnak is és a visszajáró vásárlóknak, szóval keverem-kavarom, keresem az új színeket, nagyon széles a paletta és még mindig nem jutottam a matt színek használatáig. Ha 150 évig élek se jutok a végére 

Hétvégenként gyerekeket és érdeklődőket oktatsz a kerámiázásra. Honnan az ötlet?

Adódott. Amikor ideköltöztünk és elkezdtem kerámiát csinálni elég gyorsan elterjedt a faluban, és felmerült, hogy tartsunk szakkört szombatonként. Ha jól emlékszem 2010-ben volt, egy fél évig szombat délutánonként 3-4 órás összejövetelek voltak, nagyon jó hangulatban, fantasztikus alkotások születtek. Ebből indult, itt tapasztaltam meg, hogy a segítő részvétellel legalább akkora, vagy nagyobb élményt adhatok, mint a késztermék eladásával.